Pályázatok


Abacusan-GE Vándorobot Program

A képzésen és a projekt megvalósítása alatt készült képeket és videókat ide kattintva nézhetik meg.

A program zárása

Az Abacusan VándoRobot program záró eseményei március utolsó előtti hetén átíveltek. A Tücsök és hangya projekt feldolgozása adott lehetőséget arra, hogy több helyszínen, sokféle oldalról megközelítve lehessen bemutatni a téma feldolgozását. Az iskolában az első emeleten több részből álló kiállítás készült. A paravánokon megjelentek a téma lapbook változatai a „ tücsök” és a „hangya” oldaláról megközelítve. A lapbookokon a mese írójának, Jean de la Fontaine életrajzi adatai, főbb művei, jellegzetes fabulái kerültek megemlítésre. A kerettörténet képregény formájában köszön vissza a lapbookról. A március eleji Pénz7 témaköreiből a családi gazdálkodás lényege kapott helyet. A pénz története és a pénzérme tervezés eredménye egy-egy borítékban lelhetőek fel. Megjelennek az elkészült ArTec robotok képei, programkód részletek, a témafeldolgozás során készült képek.
A projekt feldolgozásának folyamatát az iskola honlapján folyamatosan, hétről-hétre feltöltött beszámolókkal kísérhették nyomon a szülők, érdeklődők. Ezeket a kiállításon egy QR kód alá rejtettük, melyet beolvasva a szemlélődő számára láthatóvá váltak a 10 héten keresztül folyó munka lépései, eredményei.
A másik QR kód a Tücsök és a hangya mese feldolgozás interaktív szövegértést-, gondolkodási, – problémamegoldó képességeket fejlesztő interaktív tananyagait rejti. A mese feldolgozásának anyagát, melyet a tanulók a terepasztal szerinti történethez igazítottak és ennek videó feldolgozását lehet megnézni, egy újabb QR kód alatt vannak. A videóban a gazdasági ismeretekkel bővített, gyerekek által átírt meseszöveg szerint, a terepasztalon programsorokkal mozgatott robotok elevenedtek meg.
A robotpálya alapjául szolgáló terepasztal is a kiállítás része lett. A képre kattintva megnézhetik az átdolgozott mesét a robotokkal együtt.

A kiállítást több, mint egy héten keresztül láthatta az iskola diáksága, pedagógusai, dolgozói és az iskola épületébe bejövő felnőttek sokasága. A kiállítás most már nélkülözi a robotokat, de így is megragadja a tekinteteket.

A záróesemények része volt az iskola pedagógusainak, az iskolavezetőségnek szánt bemutató foglalkozás, melyen a programban részt vevő osztály tanulói mutathatták meg hogyan, milyen feladatokkal dolgoztak az projekt során. A foglalkozás apropója az iskolában időközben a tankerület, a szülői közösség, az iskolavezetőség összefogásával kiépült Okosterem átadója előtti próba lett. Az Abacusan VándoRobot projekt tanulói vehették először birtokukba az Okosterem vadonatúj laptopjait, tabletjeit. A foglalkozás során fordított osztályterembe csöppenhettek az odalátogatók. A gyerekek taníthatták, mesélhették, mutathatták, motiválhatták a felnőtteket. Észre is vették, tanáraik ugyanúgy kíváncsiskodnak, kérdeznek, ismerkednek az ArTec robotokkal, mint ahogyan ők tették hetekkel korábban. Nagyon élvezték!
A bemutató foglalkozás végén a pedagógusok kipróbálhatták a robotokat, azok építőelemeit szemügyre vehették és a szinte rögtön elkezdték azokat egymásba építeni. Megismerkedhettek a programozási felülettel, az egyes programkódokkal, a gyerekek segítségével írhattak egy rövid programsort. Végül a terepasztalon élőben kipróbálhatták a robotokat.
A gyerekek élvezettel mesélték a megvalósítás lépéseit, szívesen válaszoltak a kérdésekre, szinte maguktól érthetően átvették a tanári szerepet. Hagyták, próbálkozzanak a felnőttek és a háttérből segítettek nekik. Rendkívüli, felejthetetlen pillanatok voltak.
A foglalkozás végén iskolánk intézményvezetője, Varga Mónika igazgatónő összefoglalójában rámutatott, az Abacusan Stúdió pályázata olyan lehetőséget adott a pályázatot megnyerők részére, melyben helyt kap a korszerű oktatásban is ritkán alkalmazott projektpedagógia. Ennek végeredményeként egy olyan produktum születhetett, amiben helyt kapott a kreativitás, az iskolában jól kamatoztatható képesség és készségrendszerek fejlesztési lehetőségeinek széles tárháza, az alkotószellem kiteljesedése, az egyes tantárgyak közötti kapcsolatok egymásba integrálása, ami a hagyományos iskolai tanulási formákba nem illeszthetők bele. A program érdemei közé tartozik az is, a napjainkban gyakran szigorúan szabályozott pedagógusi szerepkörből kilépve a projektet kitaláló, létrehozó pedagógusok facilitátori szerepkörbe lépve sokkal szabadabban; a gyerekek ötleteire, fantáziájára hagyatkozva tudnak közösen együtt munkálkodni, hogy mindannyiuk számára örömteli, értékes időtöltés lehessen.
A gyermekcsoport, mely a programban részt vett, sokat tanult egymástól is. Több gyermek még sosem dolgozott együtt a csoportjába került társaival. Felfedezték egymás rejtett képességeit; új, kezdődő barátságok alakultak, sokat fejlődtek szociális képességeikben.
Az iskola honlapjára és az iskola hivatalos Facebook oldalára kikerültek a záróesemények rövidebb ismertetői, melyek segítségével bővebben is tájékozódhatnak az érdeklődők. Ezzel egyidejűleg cikk is készült a kerületi újságba a teljes projektről.
A 10 héten át tartó projekt során többször szembesültünk nehézségekkel, amit leginkább a téli időszak betegeskedései okoztak. Gyakran módosítani kellett az elképzeléseinken, bármennyire is igyekeztünk előre tervezni. A létrejött produktumok, a gyerekek fejlődése, a mi tanári munkánk kiteljesedése minden képzeletünket felülmúlta. Tudjuk, lehetett volna másképp, jobban, szebben, nekünk nagy örömet okozott a projekt.
Nagyon köszönjük igazgatónőnk, Varga Mónika támogatását, az Abacusan Stúdió munkatársainak segítségét és a gyerekek végtelen, töretlen lelkesedését.

Tizedik hét


A rövidebb tanítási hét ellenére aktív tevékenységgel teltek a hét napjai.
A gyerekek a kerettörténet terepasztalára tervezett elemeket rendezték el a mese helyszíneinek megfelelően. Az előző hetekben külön-külön elkészült Hangyafalva házait, a bankot, a mezőt jelképező krepp papír csíkokat, fákat, bokrokat rögzítették a terepasztalra.
Sokszori próbálgatással sikerült néhány robotot a megfelelő irányba terelni, mert a pálya alapjául szolgáló nagyméretű papírok a sok próbálkozás miatt elkezdtek hullámosodni. Emiatt a sima felületű asztalon egyenes irányban mozgó figurák elhúztak egyik vagy másik irányba, megakadtak valamelyik tereptárgyon.
Kihívás volt az egyik robotfigura számára az éles kanyargó mozgás kialakítása, mivel az útvonal körül megépült terepakadályok a valóságban is nehezítették a robotfigura eddigi akadálytalan közlekedését.
A korábban, a terepasztal útvonalaira beprogramozott „tücskök” és „hangyák” próbaútvonalait megfeszített munkával alakítgatták, csiszolták, véglegesítették a most már térben megmutatkozó terepasztalon a csapatok, a fennmaradó idő nagyrészében.
Közben elkészült a mesét képregény formájában megjelenítő képecskék kinagyított változata is az egyik kislány jóvoltából.
Úgy gondoljuk, a rendelkezésünkre álló időt kihasználtuk. Nem telt el hét, amikor nem történt volna aktív alkotómunka.
Az elképzeléseinket sokat kellett módosítgatni, alakítani a hetek során.
Az utolsó alkalommal az iskola tanulói is kiemelt érdeklődéssel figyelték a próbálkozásaink sikerességét. Többen érdeklődtek, szívesen részt vettek volna a tevékenykedtető folyamatokban, annak ellenére, hogy nem látták a programozási felületet, nem is sejtették mennyi szerteágazó lehetőség van az iskolában használt ArTec Robotkészlet kreatív felhasználására.

Kilencedik hét

A hétre tervezett feladatok egybeestek az iskolai Pénz7 programsorozat eseményeivel.
Mivel a kerettörténet választása tudatos felkészülési folyamat része volt, eredetileg is úgy terveztük a Pén7 foglalkozásait, órai munkáját beépítjük az Abacusan VándoRobot foglalkozásainkba.
Tantárgyi integrációként különböző tantárgyi órákon foglalkoztunk a pénz történetével, kialakulásával, a pénzváltással, a különböző címletek megjelenési formáival, a pénzjegyekbe épített biztonsági elemek megismerésével, a pénzérmék típusaival; különböző történelmi korszakok jellegzetes fizetőeszközeivel, a családi pénzgazdálkodással, a tudatos vásárlás alapjaival.

A VándoRobot történetébe illeszkedően pénzérméket terveztünk, amit a mese szereplője, a tücsök majd a bankban hitelként szeretne felvenni. Az osztály tanulóival átismételtük a pénzérmék legfontosabb megjelenítendő elemeit, majd a gyerekek közös megbeszéléssel és szavazással eldöntötték a mese pénzérméinek nevét. Így a nagyobb értékű fizetőeszköz neve Mag tallér és ennek váltópénzéül a Harmatfű batka került megszavazásra. A pénzérméken megjelenítendő formákon sokat gondolkodtak a csapattagok. Újabb ötletelés után megegyeztek a gyerekek, az előző tanévben megismert mező élőhely jellegzetes élőlényeit igyekeznek megrajzolni a pénzérmékre. Néhány növény és állat kinézetét az internet segítségével elevenítettük fel.
A pénzérmék méretének nagyságát az egyik kisfiú kulacsának körmérete szabta meg. A hátoldalra ezüstpapírt vágtunk, hogy a két főszereplő, a tücsök és a hangya lapbookjának borítékjaiba beférjenek.

Nyolcadik hét

A robotos foglalkozások folyamata eljutott a tervezésből a konkrét megvalósítás szakaszába.
A programozásban a gyerekek nagy örömüket lelték. Szívesen kísérleteztek, próbáltak ki újabb mozgásokat, LED világítási lehetőségeket, zenei hangsorokat.

Az előző héten kialakításra kerültek a mese alapjául szolgáló terepasztalon az útvonalak, helyszínek tervei, vázlatai. A foglalkozások nagyrésze, a most már kötött útvonalakon és a történethez illeszkedő mozgásformák kialakításával teltek. Gyakran volt szükség a figyelemre és koncentrációra, hiszen a robotfiguráknak az egyes helyszíneken kellett maradni, meghatározott ideig haladni, adott helyen világítani, zenélni. Sokszori próbálgatással jutottak el a kitűzött céljaikig. Néhány gyermeknek még arra is jutott idő, a kísérletezések közben, hogy hallható formába varázsolják a tücsök- robotok vidám nyári dallamsorát és az ennek ellentétét jelölő szomorú, búsabban hangzó dallamát.
Voltak tanulók, akik a robotok programozásán kívül a kerettörténet meséjének adaptációjával foglalkoztak. Újra meghallgatták az eredeti mesét, igyekeztek beleszőni a pénzügyi-gazdálkodási ismereteiket, amit a két főszereplő figura lapbookján jelenítettek meg. Nehezen alakult a történet VándoRobotjainkhoz szabása. Segítséggel, szabadidőben újbóli próbálkozással sikerült egy olyan történetet alkotni, ami illeszkedik az elképzeléseinkhez.
Az elképzeléseink szerint az egyik tanuló hangrögzítőre felmondja a mesét, miközben a robotok a történethez igazodva mozognak a terepasztalon. Azért szükséges ez a mozzanat, mert az iskola közösségének, kicsiknek és nagyoknak, tanulóknak, pedagógusoknak, szülőknek egy héten keresztül lesz lehetősége kiállítás keretében a projekt mozzanatait, annak végeredményét megtekinteni. A kiállításon csak időszakonként elevenedik meg a feldolgozott történet a robotokkal. A köztes időben videón rögzítve válik láthatóvá a 10 hetes munkánk.

Hetedik hét

A heti foglalkozások az informatika órákra korlátozódtak. Ennek megfelelően a robotok hangadásával foglalkoztunk és a már félig kész robotpálya alaphoz hangolást egyeztettük, hiszen a kialakított pálya meghatározott részein fognak mozogni a robotjaink.
A heti feladat megvalósulása minden képzeltünket felülmúlta.
A gyerekek  egyénileg megismerkedtek a hangadás programozásával, később csoportokba rendeződve egy-egy roboton próbáltak különböző hangsorokat kialakítani.
Annyira inspiráló volt a gyerekek számára ez a feladat, hogy többükről kiderült, tudnak zongorázni vagy tudnak szintetizátoron kicsit játszani. A programozás során zenei hangokat vagy hang frekvenciát lehet beállitani.
Többen, akik nem járnak szolfézsra vagy nem ismerik a zenei abc-t szinte heurékai érzéssel rájöttek, minél magasabb hangot állítanak be, annál magasabb hangot ad ki a robot.
Akik zongoráznak, autimatikusan kézmozdulataikkal kísérték a zenei hangokkal való próbálkozásaikat.
A folyamatban az egyes hangok közötti idő beállításával sokat kísérleteztek tanulóink.
A foglalkozást nagyon élvezték, nem akarták abbahagyni.
Ezzel, a kezdeti elképzeléseink már kezdenek kézzel és szemmel látható formát ölteni.
Még sokat kell dolgoznunk a végső eredmény eléréséhez, de mindannyiunk számára örömteli, kreatív alkotófolyamatban jutunk odáig.

Hatodik hét

A VándoRobot program megkezdésekor a kerettémául választott Tücsök és hangya meséhez terepasztalt képzeltünk el, amelyen a majdani robotokkal a mese főbb mozzanatait meg tudjuk eleveníteni.
Ezen a héten ennek a pályának a kidolgozása volt a feladatunk.
A gyerekekkel az egyik rajzórán felevenítettük a mese eseményeit és próbáltuk elképzelni, hogy a már mozgásra is képes robotok hogyan tudnak rajta haladni. A tervezőmunkában az internet különböző oldalain néztünk ötleteket. A tervezéshez a főbb szempontjaink a robotok méretét, a terepasztal alapjának szánt kartonok nagyságát, az alaplapon feltüntethető egyes helyszínek számát kellett figyelembe vennünk.
A gyerekek először csapatokban vázolták fel ötleteiket, amit közös megbeszélés követett. Érdekes volt megfigyelni, nagyon hamar rájöttek, hely és rendelkezésre álló idő hiányában nem tudják  minden csoport ötletét megvalósítani.
A vélemények egyeztetése során az osztály tanulóiban rejlő vezetői képességekkel rendelkezők jól koordinálták az elvetendő és meghagyható ötleteket. Majd szinte spontán módon az egyik kisfiúnál összpontosult a vezetői szerep, s gyorsan kialakult a pályaterv.
Tanítóként facilitátori szerepet betöltve rendkívüli érzés volt megtapasztalni ezt az egyeztetési folyamatot!
A kialakult terv szerint felvázoltam a 4 db kartonlapra az alappályát, amit újra egyeztettünk a gyerekekkel. A heti rajz-technika órákon közösen elkészítettük a terepasztal pályájának festését, a tereptárgyak előkészítését: mezőt megjelenítő krepp-papír csíkokat, fákat jelképező papír gurigákat és csipkepapírokat.
A későbbi hetek feladataként a még elképzelésként felmerülő “bogárházak” elkészítését tűztük ki.

Ötödik hét

A foglalkozásokon az előző héten elkezdett robotokat tökéletesítették az osztály tanulói. Fontos szempontokat kellett figyelembe venniük: a motort sikerült-e úgy beépíteni a figurákba, hogy az képes legyen mozogni, az energiát adó elemtartó doboz tud-e csatlakozni a robot lelkét adó „agyhoz”.
A robotépítés izgalmai fokozódtak, mire kitalálták a gyerekek hogyan tudják továbbfejleszteni az előzőleg épített figuráikat. Remekül ráéreztek a csapatok a szabad alkotásra. Jobbnál-jobb ötletekkel álltak elő a gyerekek. Igazgattak, próbálgattak, kicseréltek, alakítgattak, színesítették robotjaikat. Minden csapattag igyekezett hasznossá tenni magát, volt aki az alakításban segédkezett, volt, aki az építőelemeket próbálgatta, próbálták elképzelni alkotásiakat, hogyan fognak gurulni, mozogni. A próbálkozások közben időnként kiderült, a robot felborul, előre dől. Aktívan kellett gondolkodniuk és addig-addig alakítani a most már szépen kialakult mese figura robotjaikat, míg ki nem állták az egyensúlypróbát. Végső simításként még kiegészítő elemeket is el tudtak helyezni a megmaradt Artec elemekből és a történet keretét adó terepasztalhoz is sikerült néhány formát készíteni.

A csapatok alig tudták abbahagyni az alkotás örömét, melynek a foglalkozások végét jelző csengetés vetett véget. A robotok elkészültek, a következő foglalkozás izgalmát a programozás nyújtja majd a gyerekek számára.

A hét alig várt eseménye, a programozás már nagyon foglalkoztatta a gyerekeket. Bevezetőként az Abacusan stúdió oktató kisfilmjei közül válogatva, a progamozás kezdő lépéseit, a programozási felület leglényegesebb részeit ismerték meg a gyerekek. Már a kisfilm alatt megnyitották a Studunio programot, amit a hátralévő hetekben használni fogunk. A részletes bemutató közben a felület adta lehetőségeket próbálgatták a tanulók.

Végre nekiláthattak a programozásnak, melyen lépésről-lépésre vezette őket Timi néni, az informatika tanárunk. Az első programsor kialakítása után rátöltötték a parancssort a robotokra. Feszült érdeklődéssel figyelték a gyerekek, vajon elindul-e a robotuk? Azt a lépéssort fogja végrehajtani, amit ők beprogramoztak? Tényleg előre-hátra fog gurulni a figurájuk? Biztos számtalan kérdés maradt kimondatlanul még Bennük, mikor az első robot elindult és a már majdnem csendességet megtörték az öröm hangjai. Egymás után mozdultak, gurultak, keltek életre a robotok. Sikerült!

Egyetlen csapatnál fordult elő, nem és nem mozdult a robot! Nagy tanakodás vette kezdetét. A többi csoport is igyekezett kitalálni, mi lehet a hiba. Nézték a programsort, a kerekeket, az elemtartót, a motort is hibásnak vélték. Amikor már a rossznak hitt alkatrészeket másik roboton kipróbálva kiderült, kifogástalanul működik minden, jött a mentő ötlet. Cseréljék ki a motor bemeneteket és nézzék végig az építményt. Tudnak-e forogni a kerekek? A mechanikai akadályt is kizárva a motor meghajtók cseréje adta a megoldást. Mindenki megkönnyebbült. Jó kis fejtörés volt, amihez majdnem az egész osztály segítségére, ötleteire szükség volt.

Folyhat tovább a munka.

Negyedik hét

Ezen a héten a gyerekek az előkészítő feladatok után, elkezdtek dolgozni az Artec robotok elemeivel.

A foglalkozás első részében a csapatalakítás izgalmai foglalkoztatták az osztályt. Az egyes csoportokat alkotó tagok kilétét eddig a titokzatosság övezte. Kooperatív tanulási puzzle módszerrel álltak össze a csapatok úgy, hogy a Tücsök és a hangya mese szereplői különböző színű lapdarabjainak alapján kellett megtalálniuk társaikat. Az összeállított képet egy lapra ragasztották, s ezzel megadták az alapját a csoport figurájának. A csapatok több szempontból is vegyes összetételűek lettek. A gyerekek olyan összeállítású csapatokban van alkalmuk dolgozni, amiben eddig még sosem volt alkalmuk. Minden csapatban van informatikában jártasabb, ügyes logikai készségű, jól rajzoló és kiemelkedő problémamegoldó képességű gyermek.


A foglalkozás fő feladata az Artec robotok építőeleminek megismerése volt. Az osztály tanulói nagyon várták ezt a pillanatot. Izgatottan figyelték az egyes elemek elnevezéseit és a hozzájuk tartozó instrukciókat. Azonnal megragadta a fantáziájukat mit építenének belőle. A foglalkozás célja azonban még, a saját választáson alapuló, adott állatfigura vagy forma kialakítása volt. Egy későbbi alkalommal – mikor már biztonsággal tudnak tervezni a rendelkezésükre álló készletből – lesz lehetőségük szabadadon alkotni.


A figurák kialakításához segítségül különböző összeállítási tervekből lehetett választani. Legtöbbjüknek a teknős nyerte el a tetszését, de készült pingvin és Minecraft figura is.

Érdekes volt megtapasztalni a csapatok aktív, alkotó tevékenységét, a tanórákon is használt csoportmunka érdekében a gyerekek hatékony időbeosztását, a feladatok felosztását, az együttműködést az egyes tagok között.

Harmadik hét

Ahogyan az előző cikkben is olvashatták, az Áldás Utcai Általános Iskola 4.c osztálya és pedagógusaik, belevágtak a nagy munkába és elkezdték a 10 hetes projektet a robotika csomagokkal.

Pedagógusaink nagyon változatos fejlesztési célokkal és pedagógiai módszerekkel igyekeznek a programot minél színesebbé tenni. A robotika projektben, ahogyan olvashatták a gyermekek kooperatívan dolgozhatnak. A kooperáció módszerét előszeretettel alkalmazzák mostanság a pedagógusok, hiszen egyik nagy előnye, hogy mindenki megtalálhatja a feladatban a helyét.

Ezen a héten a gyermekek folytatták Jean de la Fontaine: „A tücsök és a hangya” című meséjének elemzését. Igazán interaktív módon, Sutori felületen oldottak meg közösen feladatokat. Ide kattintva Önök is megtekinthetik a feladatokat .

A programot vezető pedagógusok a tevékenykedtetés módszerét alkalmazzák a feladatoknál.

Egy lapbook elemet készítettek el a gyermekek közösen, ezzel fejlesztve a történelmi ismereteiket, a lényegkiemelő képességüket és rendszerező képességüket. A lényegkiemelő képességet nem csak ezen az órán tudják ezentúl hasznosítani, hiszen ez bármelyik tanórához hozzákapcsolható, ahogyan a rendszerző képesség is.
A lapbook projekt bemutatásánál nyilvánosság elé lesz tárva, megtekinthető lesz az iskolában.

A pedagógusok beszámolja alapján az együttműködő készség és a kommunikációs készségei is fejlődnek a gyerekeknek a projekt által, hiszen csoportként kell együttműködniük, meg kell találniuk a közös hangot.

Első és második hét

Az ArtTec Robotics készletet megkapva sokat tűnődtünk, ötleteltünk, milyen témánk legyen. Szerettünk volna, új kompetenciaterületeket is beépíteni az elképzeléseinkbe, mint pl. személyközi, vállalkozói, kulturális, a tanulás tanulása kompetenciák. Abban rögtön egyetértettünk, projektmunkába kezdünk a 4.c osztállyal.

Minden projekt megvalósítását alapos tervezés előzi meg. A munka folyamatában nagymértékben számítunk a gyerekek kreativitására, alkotási kedvére, logikai-gondolkodási képességeik működtetésére, problémaérzékenységére, az iskolában és azon kívül tanult vagy látens módon elsajátított problémamegoldó készségeire, tevékenységükre. Mindezekkel fejlesztjük a meglévő képességeiket, stratégiáikat, de arra is lehetőségünk van, kibontakoztassuk a gyerekekben szunnyadó tehetségterületeket vagy a még eddig fel sem sejlő tehetségígéreteknek csíráinak táptalajt adjunk.

Ahhoz, hogy a gyerekeket megnyerjük magunknak, s közben innovatív elemeket építsünk be és tartalmakkal töltsük fel, szükség van egy kerettörténetre: motiváló, érdeklődést felkeltő, sokféle tevékenységre alkalmasnak ígérkező témára.

Ez Jean de la Fontaine: „ A tücsök és a hangya” című, rendkívül tanulságos meséje lett. A mese alkalmat ad a pénzügyi ismeretek bevezetésére, a szövegértési-feldolgozási lehetőségek bővítésére, a célul kitűzött kompetencia területek befogadására.

A mi képzeletünk is szárnyra kapott, egyre lelkesebben vetettük bele magunkat a tervezésbe, előkészületekbe. A téma feldolgozásához a Sutori, és Wordwall online, digitális oldalakra kerülnek fel hétről hétre a feladatok, melyeket a foglalkozást tartó pedagógusok töltenek meg tartalommal.
A történet meghallgatása után, szövegfeldolgozást végeztek a gyerekek. Kíváncsiak, rá hogyan dolgoztak? Önök is betekintést nyerhetnek ide kattintva.

A kezdetek

Vajon mi is lehet az a Vándorobot Program? Robotok vándorolnak át az egyik iskolából a másikba? Esetleg valakinek össze kell építenie a robotot utána pedig tovább küldeni a következő intézménybe, hogy ott beprogramozzák? Mit lehet csinálni egy robottal? Egyáltalán mit nevezhetünk robotnak?

Nos, az alábbi sorokban, mindenre választ adunk.

2021. januárjában Györk Krisztina tanító és Juhászné Tancsa Tímea tanárnő által elkészített pályamunkával eredményesen szerepelt iskolánk az Abacusan-GE-VándoRobot pályázatán.

A 2021 tavaszán bekövetkező digitális munkarend miatt a program megvalósítása 2022-re tolódott. A projektbe 2022-ben bekapcsolódott Erdélyi Dóra tanító. A három fős team feladata a pályázatban körvonalazott szakmai program megvalósítása az iskolában.

2022. január 6-7. között a projektet koordináló pedagógusok az Abacusan Stúdió továbbképzésén vehettek részt, mely során megismerkedhettek a robotépítés alapjaival: milyen építőelemekkel hogyan lehet építeni, miként lehet irányítani egy már felépített robotot, hogyan adhat ki hangot. Az Abacusan Stúdió munkatársai rendkívül színvonalas képzést nyújtottak, hihetetlen kedvességgel fordultak a résztvevőkhöz. Nagyon jó volt ezáltal a hangulat, mindenki eredményesnek tudhatta be ezt a két napot.

A képzés második napjának eseményei között, mint „vizsgafeladat”, katasztrófa helyzet szimulálására, elhárítására is lehetőségük volt a robotokkal. Az Áldás Utcai Általános Iskola robotjának meg kellett küzdenie egy lángoló épülettel. Szerencsére sikeresen vette ezt az akadályt.

A képzésen és a projekt megvalósítása alatt készült további képeket és videókat ide kattintva nézhetik meg.

Iskolánk 10 hétre 6 db ArTec Robotist robotika csomaggal gazdagodott, ami tartalmaz minden szükséges elemet és eszközt az eredményes munkához.

A projekt megvalósításába bevont, a képzésben résztvevő kollégákkal együttműködő tanulók, a matematikát emelt szinten tanuló 4.c osztály tanulói közül kerülnek ki.

vissza az oldal tetejére


Nemzeti Tehetség Program

“A tehetségsegítés feltételrendszerének javítását célzó hazai programok támogatása” című, NTP-TFJ-21 kódjelű pályázati kiírásra benyújtott,  HAJÓZÁS A LOGIKA VILÁGÁBAN című pályázatunkkal 700 000 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesülünk.

Az elnyert összegből olyan eszközök  beszerzését tervezzük, melyek segítenek abban, hogy a pedagógusok felkeltsék és fenntartsák a tanulók érdeklődését. A játékokkal segített tanulás következtében a tanulók egymáshoz való viszonya is változzon. Azok a tanulókat is sikerélményhez juttassuk, akik játék közben eredményesebben tudják megmutatni képességeiket.

 Az eszközök kiváló lehetőséget teremtenek a tanítás során a differenciálásra.

vissza az oldal tetejére


Erasmus+

Intézményünk harmadik alkalommal nyert el Erasmus+ mobilitási pályázatot az elmúlt négy évben. Az első két rövidtávú köznevelési pályázat külföldi pedagógus továbbképzéseken való részvételre nyújtott  lehetőséget, melyek tapasztalatait és ismeretanyagát diákjaink érdekében szűkebb és tágabb körben megosztottunk egymással.

Október közepén nyújtottunk be hosszútávú Erasmus+ akkreditációs pályázatot, amely nagy örömünkre pozitív elbírálást kapott. A pedagógusok mellett lehetőségünk lesz diákokat is magunkkal vinni külföldi tanulmányi útra, tapasztalatcserére, külföldi diákokkal közös projektek készítésére.

A pályázatban öt célkitűzést fogalmaztunk meg, melyet az elkövetkező 5-7 évben intézményi szinten kiemelten fogunk kezelni.
1) Tehetséggondozás – Iskolánk egyik fő profilja a tehetséggondozás. Hisszük, hogy minden diák tehetséges valamiben és a pedagógusok feladata ezt felszínre hozni, megtámogatni, motiváló erővel fejleszteni.
2) Inkluzív nevelés, érzékenyítés, elfogadás – az iskola szűkebb és tágabb közösségein belül a sokszínűség és különbözőség elfogadása, az idegen ajkú gyerekek nyelvi nehézségeinek az áthidalása.
3) Nemzetköziesítés – a használható nyelvtudás, a nyelvi kompetenciák fejlesztése, az életszerű helyzetekben történő kommunikáció, az idegen ajkú diákok irányába történő nyitottság kiépítése.
4) Fenntarthatóság – környezettudatos nevelés
5) Digitális oktatás, digitális kompetenciák fejlesztése, az egyensúly megtalálása a hagyományos és a digitális oktatás között.

Az akkreditációs pályázat új lehetőségeket nyújt a felnőttek és a diákok számára egyaránt. A közös célok elérése, a közös élmények feldolgozása, a tudásmegosztás a különböző korosztályok bevonásával nemcsak az eredményességet növelheti, de a közösségépítés és a szociális kompetenciák fejlesztése szempontjából is számottevő lehet.

vissza az oldal tetejére